Elgondolkodtak már azon, hogy önöknek mit jelent az a szó, hogy bulvárosodás? Sokáig azt gondoltam, hogy leginkább felszínessé válást. Egy idő után rájöttem, hogy ennél sokkal rosszabbat: ízléstelen, olcsó, primitív sejtetéses becsapást, ami az ember természetes pletykaéhségére épít.
Vegyük példanak a Femina egyik tegnapi cikkének címét:
"Mindenki felejtse el az előítéleteit!" Kulka János élő adásban vallott a másságról Önök mire gondolnak ebből a címből? Vadászkutya legyek, ha arra, hogy Kulka János az Esőember színpadi változatának főszereplőjeként az autizmusról beszél. Mondjuk megérne egy misét az is, hogy Kulka János aktuális szerepéről és az autizmusról miért egy internetes bulvárlap tudósít, de ez most nem tárgya ennek a postnak.
Igazából az sem baj, hogy egy bulvárlap ilyen eszközhöz nyúl, hiszen erre vállalkozott, nem mélyenszántó akadémiai székfoglalókra. Ha egyszer van rá igény, miért ne? (Más kérdés, hogy ezt az igényt nem kis részben mesterségesen generálja a bulvármédia.)
Az elkeserítő inkább az, hogy ezeket az eszközöket a Nagy Kattintó Versenyben átvette a magát komolynak, korrektnek tartó/nevező napi sajtó is. Mert most másodikként azon tessenek elgondolkodni, hányszor találkoznak az internetes hírgyűjtő portálokon félrevezető címekkel? Lemondott a köztársasági elnök, Botrány a miniszterelnöknél, stb. Rákattintanak a linkre (úristen, miről maradtam le?!), és kiderül, hogy a hír igaz, csak éppen Üzbegisztán-Alsón vagy Tobago-Felsőn történt eseményt takar.
Az egésszel az a baj, hogy aki kicsit hazudik, az nagyot is fog. Az ember már csak olyan, hogy minél többször hág át egy szabályt, annál kevésbé érezi rosszul magát tőle, míg a gátlások teljesen meg nem szűnnek. És így veszti el szép lassan a komplett írott- és elektronikus sajtó előbb a megbízhatóságát, majd a szavahihetőségét.
