Ez a mai szemmel kissé nehezen olvasható, ívelt vonalakat szinte teljesen nélkülöző írásmód 1000. körül alakult ki a Német-Római Császárság területén. Évszázadokon keresztül uralta az európai betűvetést, olyannyira, hogy még Gutenberg első nyomdai munkái is gót betűtipussal készültek a XV. század közepén. Mondhatnánk azt is, hogy akkoriban ez volt a szépségideál, de ez nem lenne teljesen igaz.
Elnézve az akkori kódexeket, hivatalos iratokat, az emberben fölmerül a kérdés, hogy – mai szóhasználattal élve – ennyi tehetséges grafikusa volt az egyháznak és az uralkodóknak? Tudjuk, hogy a kódexek, orvosi könyvek másolásakor más írta a szöveget, más készítette az iniciálékat, megint más a miniatúrákat, de maga a „csupasz” szöveg is nagyon szép grafikai képet nyújt. Nyilván igényelt némi kézügyességet, de valószínűleg nem nagyobbat, mint a mai írásmód. A trükk a tollhegy alakjában rejlett. Kialakítását az ún. tollkéssel végezték, pontosan meghatározott szabályok szerint. A toll szárának végén, a toll-lábon ejtettek egy függőleges bemetszést, majd a jobb oldali szárat rövidebbre és keskenyebbre faragták, a bal oldalit pedig hosszabbra és szélesebbre. Ez azt eredményezte, hogy a toll hegye jobbra lejtően ferdült. S bár a középkorban mindenki maga készítette a tollát, a hegy előírásoknak megfelelő, asszimetrikus kialakítása eleve meghatározta a korabeli írásképet.
Természetesen van a gót betűs írásnak olyan módja is, ami boszorkányos ügyességet igényel, de ez már inkább a szórakoztatás kategóriájába tartozik. (A belinkelt videón már egy jóval későbbi írásképet reprodukál a grafikus.)
az írás világa 
Ez a mai szemmel kissé nehezen olvasható, ívelt vonalakat szinte teljesen nélkülöző írásmód 1000. körül alakult ki a Német-Római Császárság területén. Évszázadokon keresztül uralta az európai betűvetést, olyannyira, hogy még Gutenberg első nyomdai munkái is gót betűtipussal készültek a XV. század közepén. Mondhatnánk azt is, hogy akkoriban ez volt a szépségideál, de ez nem lenne teljesen igaz.